Elgondolkodtató képet fest az ipari forradalom új hajnaláról, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak esszéket ír vagy képeket alkot, hanem alapjaiban formálja át az egész gazdaságot. A néző bepillantást nyerhet abba, hogyan gyorsítja fel az AI a tudományos kutatást, például új anyagok vagy gyógyszerek feltalálásában, sőt, már most forradalmasítja az olyan iparágakat is, mint az autógyártás vagy a globális logisztika.
Az innovációk árnyoldalaira is ráirányul a figyelem: miközben a vállalatok hatékonysága ugrásszerűen nő, tömegek veszíthetik el munkájukat. Felmerül a kérdés, mi történik, ha a mesterséges intelligencia által automatizált világban csak keveseknek lesz keresete – ki fogja megvásárolni a termékeket és szolgáltatásokat, ha az emberek nagy része munkanélkülivé válik?
A társadalmi és gazdasági következmények hosszú távra szólnak, különösen akkor, amikor a képzettséget igénylő új munkahelyek nem feltétlenül pótolják a kieső könnyebb munkákat. Izgalmas gondolatokat vet fel a lakosság átképzésének nehézségeiről, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekről, sőt, extrém következményekről, mint például a társadalmi feszültségek és az egészségi problémák fokozódása.
Végül több lehetséges jövőképet is felvillant: felmerül az univerzális alapjövedelem, az AI-adó vagy akár a mesterséges intelligencia decentralizált tulajdonlása mint alternatív megoldások. Az alkotó arra buzdít, hogy a gyors technológiai fejlődés mellett társadalmi szintű reflexió keretében döntsük el, milyen irányba haladjon a jövőnk.
