Az emberiség történetében bizonyos korszakváltó technológiák alapjaiban változtatták meg a mindennapokat, mint például a bronz, a vas vagy az elektromosság bevezetése. Most egy új, páratlanul jelentős időszak küszöbén állunk: a gépi intelligencia kora kezdetét veszi, amely örökre megváltoztatja, mit jelent embernek lenni és dolgozni.
Az informatika fejlődése a világháborús mainframe számítógépektől napjaink mesterséges intelligenciájáig vezetett. Az AI az eddigi digitális forradalom csúcspontja, most először válik lehetővé, hogy minden feladatra – legyen az munka, tanulás, fordítás vagy szervezés – gépi intelligenciát vagy digitális asszisztenst alkalmazzunk.
Ezzel együtt megjelenik a „hozzáférés bősége” a társadalomban: például a virtuális asszisztens vagy magántanár, ami korábban csak a leggazdagabbak kiváltsága volt, most mindenki számára elérhető lehet néhány dolláros havi áron. A mesterséges intelligencia jelentősen kitágíthatja a társadalmi lehetőségeket és megváltoztathatja a társadalmi rétegek közötti különbségeket.
Az AI azonban félelmeket is kelt, különösen Amerikában, ahol a társadalom jelentős része aggódik a technológia kockázatai miatt. Más országok, például Kína, optimistábban tekintenek ugyanerre a változásra. A médiában ezek a félelmek felerősödnek, így a társadalmi narratíva a bizonytalanság és a lehetőség között húzódik.
A történelem során minden jelentős technológiai ugrás új kockázatokat hozott, de idővel kiépültek azok a szabályok és intézmények, amelyek lehetővé tették az adott újítás biztonságos, széles körű használatát. Mai AI-forradalmunk is hasonló kihívásokkal néz szembe, miközben a tudásunk és mentális képességeink erősödése egy új „felvilágosodás korszakát” vetíti előre.
