Milyen mérföldkövei vannak a mesterséges intelligencia és a matematika kapcsolatának? A közelmúltban egy AI-modell megoldott egy nyolcvan éve nyitott, Erdős Pál által felvetett matematikai problémát, ráadásul rögtön első próbálkozásra sikerült cáfolatot adnia egy régi sejtésre. Ez a fejlemény nagy port kavart a szakmában, sokan egzisztenciális aggodalmakat is megfogalmaztak: vajon a kutató matematikusok napjai meg vannak számlálva az AI mellett?
Gyorsuló fejlődés figyelhető meg: néhány év alatt az AI-modellek az egyszerű összeadásból odáig jutottak, hogy matematikai olimpiász szintű problémákat is megoldanak. Ugyanakkor a mostani modellek sem tökéletesek, mivel logikai önellenőrző képességük még hiányos: sokszor nem tudják, mikor hibáznak, de már nem csak értelmetlen, „matematikai hangzású” szövegeket generálnak.
A tudományos közösségen belül erős a vita. Egyesek attól tartanak, hogy a matematika szuverenitása veszélybe kerül, míg mások szerint inkább arról van szó, hogy a matematikai munka képe változik: az AI támogató eszközzé válhat a bizonyítások keresésében és az irodalom gyors feldolgozásában.
Felvetődik a kérdés, hogy a mesterséges intelligencia képes lesz-e önállóan új, az emberitől eltérő módszereket kidolgozni, vagy csupán a meglévő tudományos mintákat követi és egészíti ki. Ezzel egy időben a médiában és az iparban is érzékelhetőek túlzó narratívák, amelyek inkább politikai, mint tudományos indíttatásból erősítik a ‘matematika vége’ hangulatot.
A videó végül a személyes adatvédelem fontosságára is kitér, bemutatva egy szolgáltatást, ami segíthet az internetes adatgyűjtők elleni fellépésben.
