Az elmúlt évek mesterséges intelligencia (AI) fejlesztései után most a folyamatos tanulás került a fókuszba. Felmerül a kérdés, hogyan lehetne a gépeket úgy felruházni, hogy képesek legyenek új tudás és készségek elsajátítására anélkül, hogy elfelejtenék a régieket. Az emberi agy neuroplaszticitása és emlékezeti rendszere inspirálja a mesterséges modellek építését.
Az új Google DeepMind-kutatások, például a ‘nested learning’ és a Titans, illetve Hope architektúra, már nem csak adatok ‘fiókba rakását’ célozzák, hanem az információk fontosságának matematikai meghatározását, az emlékek szelektív tárolását és törlését is. Érdekes kérdésként merül fel: mennyire tudják a gépek utánozni az emberi „folyékony” és „kristályos” intelligenciát?
Szó esik a folyamatos tanulás gyakorlati kihatásairól, például arról, hogyan javíthatja ez a hosszú távú problémamegoldást és alkalmazkodást az AI-nál. Ehhez kapcsolódik az új benchmarkok és tesztek megjelenése, amelyek már hosszabb időhorizonton vizsgálják a nagy nyelvi modellek teljesítményét.
Másik izgalmas témaként jelenik meg az OpenAI „AI Pen” eszköze, amely a mobiltelefon és számítógép utáni „harmadik” hordozható eszköz lehet. Az eszköz célja, hogy a kézírásos jegyzeteket azonnal szöveggé alakítsa, és feltöltse egy AI-alapú rendszerbe. Ez számos új lehetőséget és kérdést vet fel: mennyire lesz elfogadott egy mikrofont és kamerát tartalmazó toll, hogyan kezeli a magánélet védelmét, és mennyire hasznos a való életben?
Felmerül az AI szerepe a mindennapi kommunikációban, például hogyan segíthet nehéz helyzetek megértésében vagy kapcsolataink kezelésében. A videó gondolatébresztő módon világít rá, mennyi kihasználatlan lehetőség és potenciális veszély rejlik ezekben az új technológiákban.
