Az elmúlt nyolc hónapban radikálisan átalakult a technológiai szektor munkaerőpiaca, miután bizonyos cégek – kezdve a Shopify-val – kötelezővé tették a mesterséges intelligencia (AI) használatát a mindennapi munka során, sőt, az AI-val való együttműködést már a teljesítményértékelések részévé tették.
Az újítást eredetileg kétkedve fogadták: egyesek víziónak, mások leépítések előkészítésének tekintették. A piac azonban gyorsan változik; a toborzási elvárásokban, bérezési modellekben és a munkaköri leírásokban hétről hétre jelennek meg az AI-hoz kötött kritériumok. Megjelent az a trend is, hogy már a munkába állás előtt bizonyítani kell az AI-reflexív gondolkodást.
Az elméleti viták mögött konkrét intézkedések húzódnak. Például a Shopify már 2021-ben bevezette a GitHub Copilotot, és saját, házon belüli AI-eszközöket épített ki. Ezek lehetővé teszik, hogy bármelyik dolgozó többféle AI-modellt is használhasson napi szinten, és a cég belső infrastruktúrájához igazodva szinte minden munkafolyamat AI-n keresztül automatizálható legyen.
Közben más vállalatok, mint a Duolingo vagy a Box, is próbálták követni az irányt, de nem mindegyiküknek sikerült zökkenőmentesen az átállás. Felvetődik a kérdés: miként változtatja meg az AI a céges kultúrát, a toborzást és a munkahelyi hierarchiát? Milyen buktatók jelentkeznek a bevezetés során, és kik képesek lépést tartani a változó elvárásokkal?
A munkaerőpiac polarizációja is látszik: míg egyre többet várnak el az AI-hoz értő munkavállalóktól, a hagyományos belépő szintű pozíciók szűkülnek. A kérdés, hogy hosszú távon kik profitálnak ebből a trendből, és kik szorulnak ki a gyorsuló mezőnyből.
