Az AI terjedése és a mögötte álló technológiai forradalom új kihívások elé állítja a gazdaságot és a pénzügyi rendszert. Egyetlen egyszerű kérdés vagy feladat teljesítése akár több kontinensen átívelő infrastruktúrát aktiválhat: ezek hatalmas, energiapazarló adatközpontok, amelyek működtetéséhez óriási, drága chipek szükségesek.
Hihetetlen összegeket költünk adatközpontok építésére világszerte, és a pénz jelentős részét hitelek vagy befektetők finanszírozzák. Felmerül a kérdés: vajon fenntartható-e az a lendület, amellyel évről évre egyre nagyobb összegeket szánnak ezekre a fejlesztésekre?
Az adatközpont-építés hajtóereje néhány óriáscég: a Microsoft, a Google, az Amazon, a Meta és az Oracle, akik vagy saját mesterséges intelligenciájukat fejlesztik, vagy kapacitásaikat bérbe adják. Csakhogy az ilyen típusú beruházások költsége annyira megugrott, hogy a profit már nem elég hozzá – ezért egyre nagyobb a külső finanszírozás szerepe.
Akár a technológia világszinten sikeres, már az is gondokat okozhat, ha a növekedés üteme lassul. A beruházások elmélete szerint ugyanis minden építkezés mögött egy jövőbeli pénzforgalom ígérete áll. Sokan vonnak párhuzamot a 2008-as ingatlanválsággal: ott sem az okozta a gondot, hogy az ingatlanpiac összeomlott, hanem hogy a növekedés lelassult.
A videó egy pillanatra a Bitcoin világába is átkanyarodik, felvetve, hogy míg a legtöbb ígéret mögött folyamatosan növelhető pénzmennyiség áll, addig a Bitcoin mennyisége véges, ami egészen eltérő pénzügyi logikát feltételez.
