Az emberi szintű mesterséges intelligencia (AGI) lehetősége egyre aktuálisabbá válik, ahogy a kutatók és fejlesztők újabb áttörésekről számolnak be. Felmerül a kérdés: mit jelent valójában az AGI, és mennyire közelítenek hozzá a jelenlegi fejlesztések?
Az intelligenciát vizsgáló mércék körül még mindig vita folyik, hiszen a mesterséges általános intelligencia nem csupán egyetlen problémakört képes megoldani, hanem többféle feladatban is jeleskedik – éppúgy, mint egy ember. Több példát mutatnak be: a GPT-4 ma már kódolásra, vizsgák letételére, vagy akár viccek magyarázatára is alkalmas, míg a DeepMind Gate több száz feladatot teljesít egyetlen modellel, beleértve vizuális, szöveges és vezérlési feladatokat is.
Az AGI valódi kialakulásának azonban számos technikai akadálya van, például a hosszabb távú memória, a fizikai világban való tanulás (embodiment), valamint az igazítás (alignment) problémája, vagyis hogyan illeszkedhetnek az AGI céljai az emberi értékekhez. Az infrastruktúra, például a szükséges energiamennyiség és a hatékonyabb processzorok, szintén meghatározó tényezők.
Végül nemcsak technológiai, hanem társadalmi kérdéseket is felvet, hogy az AGI miképpen változtatja meg a munkavégzést, az oktatást vagy akár a hatalom eloszlását a világban. Hogy mikor érkezik el az igazi AGI, arról megoszlanak a vélemények – azonban mindenképpen érdemes újraértelmezni, mit is tekintünk intelligenciának, ki dönti el az értékrendet, és hogyan biztosíthatjuk, hogy az AGI mindenki javát szolgálja.
