Bolygónk rendkívüli természeti katasztrófákra képes: vulkánkitörések, földrengések, hurrikánok és árvizek iszonyú pusztítást okoznak. Tudósok azt kutatják, hogy voltak-e a múltban még ennél is szélsőségesebb események, és mit árul el a történelem a jelenkori veszélyekről.
A Karib-tengeri térség lakói számára a hurrikánok megszokott jelenségek, de a dokumentumfilm bemutatja a leghalálosabb atlanti hurrikánt, az 1780-as nagy vihart, amely Barbados szigetét, valamint Martinique, St. Lucia, St. Vincent és Grenada lakosságát is súlyosan érintette. Érdekesség, hogy a 22 000 áldozat többsége rabszolga volt, és az egész régióban hatalmas volt a rombolás. A kutatók részletes történelmi forrásokat, valamint korabeli haditengerészeti naplókat vizsgálnak meg, hogy rekonstruálják a vihar útját és erejét.
Geológiai és paleoklimatológiai vizsgálatok – köztük óceáni üledékek és korallvizsgálatok – révén képet kapunk arról, hogy több száz évvel ezelőtt valóban gyakoribbak voltak-e a pusztító hurrikánok, és milyen szerepet játszott ebben a tengerek felszíni hőmérséklete. A tudósok olyan módszereket is bemutatnak, mint a cseppkövek elemzése, melyekből kiderül a múltban lecsapó hurrikánok gyakorisága és útvonala.
Izgalmas kérdések vetődnek fel: a klímaváltozás hogyan befolyásolja a trópusi ciklonok erejét és irányát? Vajon a jövőben is előfordulhatnak olyan szuperviharok, mint a Nagy Hurrikán, és mennyire van felkészülve a modern társadalom ezekre a klimatikus szélsőségekre?
