Ebben az elemzésben egy játék kerül középpontba, amely a hegymászás fizikai és érzelmi kihívásait szimulálja, egészen egyedülálló irányítási rendszerrel és játékmenettel. A főszereplő, Ava, nemcsak a hegyek meredek falait, hanem saját belső démonait is próbálja legyőzni. A játék bemutatja, milyen, amikor egy játék nemcsak a játékos technikai készségeit, hanem türelmét, kitartását és önreflexióját is próbára teszi.
A kritika rávilágít arra, hogy miben nyújt újat ez az alkotás: semmi sem történik gyorsan, minden lépés nehéz, és kevés a kapaszkodó, nemcsak a hegyen, hanem mechanikailag is. Az organikusan felépülő kihívásrendszer azt eredményezi, hogy a kudarc és siker érzése intenzíven hat a játékosra. Külön kiemelték a játékmenet lassúságából fakadó mentális terhelést, ami egészen extrém módon vonja be a felhasználót.
A történet során számtalan kérdés merül fel a karakter motivációival kapcsolatban: önpusztítás vagy kényszeres önmegvalósítás, depresszió vagy egyszerű megszállottság vezérli-e Avát. A mellékszereplők – mint Marco, Ava partnere és menedzsere – újabb lehetőséget adnak a karakter mélyebb megértésére, miközben a játékos is saját maga és a játékbeli döntések közötti viszonyt vizsgálhatja. Kérdés marad, mennyire tudunk vagy akarunk befolyásolni egy előre elrendelt sorsot egy olyan médiumban, ahol elvileg minden a mi irányításunk alatt áll.
A videó utolsó részében tágabb kontextusba helyezik a játék által felvetett témákat, mint például a játékmenet és a személyes fejlődés viszonya, illetve hogy hogyan teheti próbára a játék a játékost nemcsak gamer szinten, hanem emberileg, pszichológiailag is.
