A videó kezdetén egy személyes történet kerül bemutatásra, amelyen keresztül megvilágosodik, hogyan diagnosztizálták autizmus spektrumzavarral a beszélőt. Érdekes, hogy miközben egyes viselkedések, mint például a vissza-vissza hintázás vagy a hangokra való érzékenység, felkeltik a környezet figyelmét, a külső szemlélők gyakran nem azonosítják az autizmust első látásra, illetve sokszor félreértelmezik vagy stigmatizálják azt.
Különféle hétköznapi példák segítik a megértést arra, hogyan lehet segíteni az autista diákokat, legyen szó oktatási, mentális vagy fizikai kihívásokról. Konkrét technikák is szóba kerülnek, mint az alternatív kommunikációs eszközök vagy önszabályozási stratégiák, illetve a tanulók támogatásának egyéni módjai.
Az előadó hangsúlyozza, mennyire széles az autizmus spektruma, és hogy nem minden autista viselkedik egyformán. Felmerülnek alternatív nézőpontok is, például az, hogy a túlzott empátia ugyanúgy létezhet, mint annak hiánya, vagy az, hogy a társas interakciók után egyeseknek több időre van szükségük a feltöltődésre.
A személyes élmények – köztük iskolai nehézségek és a társak gúnyolódása – súlyos lelki következményekre döbbentenek rá, amelyekhez végül egy inspiráló példa, Will Osprey birkózó személyisége nyújt új megközelítést. Osprey gondolata, miszerint az autizmus akár szuperképesség is lehet, új távlatot nyit a gondolkodásban és önelfogadásban.
Társadalmi szinten a videó fontos kérdéseket vet fel: miért szükséges az autizmus tudatosításának növelése, hogyan segítheti mindez a közösségek elfogadóbbá, támogatóbbá válását, és miként lehet a sokszínűséget előnyként, nem hátrányként értelmezni. Híres autista személyek példái és a különböző gondolkodásmódok is azt sugallják, hogy az autizmus új szemléletet igényel.
