A szerepjátékos asztali játékok (TTRPG) olyan élményt nyújtanak, amelyben a résztvevők közösen alkotnak történeteket, és karaktereket alakítva válnak egy nagyobb narratíva részévé. Ezek a játékok nemcsak szórakoztatók, hanem vizsgálatok szerint számos pszichológiai előnnyel is járhatnak, például a kreativitás, a társas kapcsolatok és a rutinok terén.
Felmerül a kérdés, vajon mennyire hasonlítható össze ez a fajta közös történetalkotás a terápiás foglalkozásokkal. Egyes terapeuták már komolyan vizsgálják, hogy ezek a játékok irányított keretek között alkalmazhatók-e mentálhigiénés céllal. Az improvizációs, játékos megközelítés különösen hasznos lehet olyan helyzetekben, amikor a hagyományos kommunikáció nehézségekbe ütközik.
Azt is vizsgálni kell, hogy a karakteralkotás, a szerepjáték, valamint az előre nem látható sorsolások milyen módon támogatják az önismeretet, az érzelmi szabályozást, vagy akár a gondolkodási minták átkeretezését. További érdekes kérdés, hogy a TTRPG-k alkalmazása milyen készségeket erősíthet gyerekeknél és felnőtteknél, valamint hogy ez a módszer kinél működik igazán hatékonyan.
Ugyanakkor az is felmerül, mennyire megbízhatók a kutatási eredmények, és hogy a játékos terápiás módszerek milyen keretek között alkalmazhatók felelősséggel.
