Az anyag legapróbb összetevőit kutatja Asimina Arvanitaki, aki szenvedélyesen beszél a tudomány szépségéről és a válaszok kereséséről. Nap mint nap új ismereteket fedez fel, miközben a természeti törvények legmélyére ás.
A részecskefizika lényege, hogy minél kevesebb összetevővel és egyenlettel írja le a természetet. Newton munkásságától kezdve a tudomány mindig is arra törekedett, hogy egyetlen elmélettel egységesítse a látszólag különböző jelenségeket.
Ma a standard modell tizenkilenc részecskéből álló rendszerével a látható világot és annak működését értelmezzük. Ezek az egyenletek ugyanúgy leírják az atommagok működését, mint a csillagok magját vagy a bolygók mozgását.
Mindezek ellenére a világegyetem energia-összetételének mindössze öt százalékát értjük igazán — a fennmaradó 95% ismeretlen. A fizika egyik legnagyobb rejtélye, hogy ezek a láthatatlan komponensek vajon mik lehetnek, és hogyan illeszkednek az univerzum nagy egészébe.
A természet igazságainak keresése során új utak és kérdések nyílnak meg, melyek tovább tágítják a részecskefizika határait.