Argentína példáján keresztül tárul fel, miként sikerült néhány év alatt a szinte teljesen fosszilis alapú energiatermelésből olyan állapotba jutni, ahol bizonyos napokon már közel 40% a megújuló energia aránya az országos hálózatban.
A bemutatott történet izgalmas kérdéseket vet fel: miként lehetséges a megújulók gyors térnyerése egy politikailag és gazdaságilag válságokkal teli államban? Miért voltak kudarcra ítélve a korábbi próbálkozások, és hogyan lehet rávenni a befektetőket, hogy egy instabil gazdasági környezetben hosszú távon gondolkodjanak?
Részletesen szó esik arról, hogy milyen pénzügyi és jogi megoldások születtek annak érdekében, hogy a külföldi tőke számára is vonzóvá váljon az argentin energetikai piac, mely korábban öt elnököt is megélt tíz nap alatt. Felmerül a kérdés, hogy a környezetbarát célok mellett milyen tényezők teszik igazán „kényelmessé” és pénzügyileg is előnyössé a megújulók bevezetését.
A történet túlmutat egyetlen ország határain, hiszen több mint 70 ország hasonló kihívásokkal küzd. Vajon exportálható-e az argentin tapasztalat más feltörekvő piacokra is, ahol szintén hiányzik a befektetői bizalom és a hosszú távú stratégiai szemlélet?
