Az elmúlt évtizedekben a világgazdaság egy meghatározott monetáris rendszer szerint működött, amelynek lényege a gazdasági növekedés és a GDP bővítése érdekében a hitelállomány növelése volt – mindezt az amerikai dollár központi szerepével. Ez az időszak gyors pénznyomtatási hullámmal járt.
Manapság azonban ez a szerkezet elérte töréspontját, mivel az államadósság hihetetlen ütemben nő, és ez már meghaladja a gazdaságok teljesítőképességét. Emiatt a globális, szabályokon alapuló rend átalakul, és a befektetők keresik a legellenállóbb, semleges eszközöket. Két fő „vetélytárs” került a figyelem középpontjába: az arany és a Bitcoin.
Az arany, mint évszázadok óta stabil, véges készlettel rendelkező értéktároló, újra előtérbe került: a központi bankok rekordmennyiségű aranyat vásárolnak, és a főbb pénzügyi mutatók is kedveznek ennek az eszköznek. Ugyanakkor a Bitcointól, mint a digitális korszak alternatívájától sokan hasonló áttörést vártak el, de ennek ellentmond, hogy az utóbbi időben lemaradt az arannyal szemben.
Érdekes kérdés, miért pont most kezdett az arany uralkodni, miközben a technológiai forradalom révén a Bitcoin is alkalmas lehetne hasonló szerepre. A videó két fő erőt vizsgál: a makrogazdasági tényezőket és a technikai elemzés világát, hogy megmutassa, mi mozgatja az árfolyamokat ezekben a viharos időkben.
A múlt nagy tőkeforgási ciklusai, amikor a tőke éveken át más eszközökbe (például aranyba vagy nyersanyagokba) áramlott, ma is aktuális párhuzamokat kínálnak. Miközben egyesek a Bitcoin újabb fellendülését várják, mások szerint parlagon maradhat, mivel egyre inkább pénzügyi eszközzé és értékpapírosított árucikké vált. Vajon újabb évtizedes ciklus előtt állunk, amelyben a kemény eszközök veszik át a vezető szerepet? Ezek a dilemmák és történelmi példák különösen aktuálisak a jelenlegi globális pénzügyi bizonytalanságban.
