Az arany ára jelentős emelkedésen ment keresztül 2025-ben, meghaladva a 4000 dolláros határt. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy ennek az ‘elértéktelenedési kereskedésként’ ismert trendnek milyen mozgatórugói vannak, és hogyan reagálnak rá a befektetők, intézmények és kisbefektetők.
Felvetődik, hogy a központi bankok – például Kína, India vagy Törökország – diverzifikációs céllal, geopolitikai szempontból is egyre nagyobb aranykészleteket halmoznak fel. Ez önmagában is elindítja az árfolyam növekedését, majd ezt követik a momentumkereskedők és végül a szélesebb befektetői rétegek, kialakítva egy tipikus piaci ciklust.
Érdekes kérdéseket boncolgat a beszélgetés az arany, ezüst és más nemesfémek szerepéről a portfóliókban, különválasztva a történelmi narratívákat, a jelenlegi piaci meggyőződéseket és a valós befektetői motivációkat. Hangsúlyos, hogy az arany nem feltétlenül inflation-hedge, sőt hosszú távon más ármozgási mintázatot mutat, mint az általánosan kedvelt részvények.
A piaci hangulatok, politikai és gazdasági bizonytalanságok, valamint a befektetői pszichológia is terítékre kerülnek. Szó esik a fiat pénzekről, a részvényekről, az alternatív eszközökről – például a Bitcoinról – és a tradicionális biztonsági menedékek összefüggéseiről is, kitekintve arra, hogy milyen trendeket követnek a fiatalabb generációk és milyen új lehetőségekre vadásznak a profik nagy esés után.
