1900-ban görög búvárok egy kétezer éves hajóroncsra bukkantak, amely olyan leletet rejtett, ami átformálta az ókori világról alkotott elképzeléseinket. A roncsból előkerült korrodált fémdarabok és fogaskerekek először érthetetlenek tűntek, de a tudósok hamarosan felismertek bennük egy elképesztően bonyolult szerkezetet.
Ez az eszköz, amit ma Antiküthérai szerkezetként ismerünk, képes volt kiszámolni a Nap, a Hold és a bolygók mozgását. Sokan a világ legelső analóg számítógépének tartják, amely jóval a digitális technológia kora előtt született.
A felvetett témák között szerepel, hogyan tudtak az ókori görögök ilyen fejlett gépezetet megalkotni, és miként működött az analóg számítógép a digitálisak előtt. Megismerhetjük a szerkezet trükkjét, amely fogaskerekek hálózatával egyszerre több égi jelenséget is képes volt modellezni. Felmerülnek izgalmas kérdések arról, hogy az Antiküthérai szerkezet mennyire volt pontos és komplex, valamint arról a varázslatos részletről, miként tudta például a Hold bonyolult pályáját leutánozni.
Az analóg és a digitális technológia összehasonlítása is fókuszba kerül: mi teszi az analógot ‘valóságosabbá’, és milyen modern felhasználási területek inspirálódnak ma is ebből az ősi találmányból?
