A felújítás alatt álló műhely új rendszerezése mellett bemutatásra kerül, hogyan lehet megküzdeni a fa bútorok gyakori ellenségével: a vízfoltokkal. Gorm városában Tom Johnson a restaurátorműhelyének új padlózatával kezdi, majd egy régóta halogatott íróasztal helyett egy régi, leejtő levelű asztal és egy tölgy bárisztorkönyvszekrény asztallapjának felújításába fog.
Folyamataiba betekintést nyerhetünk: a szakértő a lehető legkevesebb csiszolással igyekszik eltüntetni az asztal felszínéről a súlyos vízfoltokat, miközben ügyel a bútor eredeti karakterének megőrzésére. Részletekbe menően bemutatja, milyen anyagokat, szerszámokat és kézműves technikákat alkalmaz – például oxálsavat, lakkot és különféle csiszolási módszereket.
Kérdéseket vet fel, hogyan is döntsünk egy bútor felületkezeléséről, mikor érdemes feláldozni a patinát a tökéletes felület érdekében, illetve mennyiben befolyásolják a végeredményt a restaurátor döntései. Az alkotási folyamat során az is előtérbe kerül, hogy a faanyag tulajdonságai, a használt csavarok, sőt, az évszakok változásai is befolyásolják a restaurálás eredményességét.
Megjelennek tippek a műanyaghasználat visszaszorítására, valamint a helyes színezés és színillesztés kihívásai, hogy a régi és az új felület összhangban legyen. Kifejezetten figyelemre méltó a színezőanyagok, lakkok és fényező eljárások variálása, melyek révén a műhelymunka az aprólékos kézimunkától a korszerű anyagokig terjed.