Sasha ezúttal az Anthropic tervezett 2 milliárd dolláros tőzsdei bevezetésének pénzügyeit boncolgatja, kezdve a kiszivárgott S1-dokumentumból, amely szerint a cég 2025-ös bevétele 4,6 milliárd dollár volt, miközben működési vesztesége elérte a 8 milliárdot. Az adatközpontokra egyedül 7,3 milliárdot költöttek, miközben többszáz milliárdos le nem mondható kötelezettségeket is vállaltak a következő évekre.
A titkos IPO-iratokból kiderülnek szokatlan pénzügyi technikák: az Anthropic jelentős részben részvényekkel fizeti ki szolgáltatóit, amivel mesterségesen kozmetikázzák a veszteségeket, de a költségek döntő része így is fennmarad, és a valódi pénzügyi helyzet átláthatatlan marad. Emellett furcsán számításba vett profitabilitási mutatókkal is manipulálhatnak.
Az Amazon, a Google Cloud és a Broadcom szerepében a „szolgáltatók” nem klasszikus módon kapják meg a járandóságukat, hanem jövőbeli részvényekkel, amit az IPO-értékelés felpumpálhat. Szakmai körökben felvetődik, hogy a részvényalapú fizetés valójában az igazi költségek elrejtésére szolgál-e, és hogy az IPO-iratokban mennyire kezelik ezt megfelelően.
Az IPO-eljárás közben kiderül, hogy az Anthropic extrém módon finanszírozza működését, sőt jelentős összegeket fizet „kreatív könyvelési” technikák révén, gyakran elfeledve számolni olyan költségeket is, mint a személyzeti részvényopciók vagy a veszteséggel futó felhőszolgáltatások díjai. Felmerül a kérdés, hogy vajon ilyen tőkeigényes piacon mennyire fenntartható ez az üzleti modell, különösen a konkurens AI-cégek jelentette nyomás mellett.
Nagy hangsúlyt kapnak a cég által megfogalmazott kockázatok is, amelyek a mesterséges intelligenciára leselkedő egzisztenciális fenyegetésektől a saját modellek önálló gondolkodásának veszélyéig terjednek. Az IPO-dokumentumokban hosszas fejtegetések szerepelnek a lehetséges disztópikus forgatókönyvekről és a szabályozók félrevezetésének lehetőségéről.
