Az előadásban részletesen vizsgálják, milyen ütemben fejlődik az AI, és mikor lesz képes az önálló mesterséges intelligencia összetett, emberi beavatkozás nélküli projekteket elvégezni – például AAA minőségű videojátékokat készíteni. Sokrétű matematikai és empirikus adatelemzéssel rámutatnak arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésének sebessége nemcsak gyorsul (azaz gyorsul a gyorsulás, amit a fizikai értelemben vett „jerk” fogalmával fejeznek ki), hanem ebben a gyorsulásban is változás tapasztalható.
A beszélgetésben feltérképezik, mikor válhat lehetővé, hogy az AI önállóan hozzon létre komplex termékeket, többek között Shopify áruházakat, teljes értékű technikai könyveket, mobilbank alkalmazásokat, indie játékokat vagy akár nagyszabású, több hetes videojáték-projekteket. Eközben rámutatnak, mikor érik el a jelenlegi növekedési görbék a „telítődés” vagy kognitív plató szintjét, illetve hogy milyen tényezők (például az algoritmusok, hardverek, gazdasági tényezők és integrációk) alakítják az AI képességeit.
A szerző folyamatosan összeveti a valós adatokból leszűrt trendeket a különböző technológiai mérföldkövekkel, úgymint a Moore-törvény vagy az Ethernet elterjedése, és hangsúlyt fektet a különböző AI modellek funkcionális különbségeire is. Felvetődik többek között az is, mikor lesz elérhető a „mérhetetlenül olcsó intelligencia”, és hogyan alakul majd a mesterséges intelligencia hasznossága és teljesítménye az elkövetkezendő években.
Az előadó szerint a közeljövőben fokozatosan csökkenhet az AI fejlődési üteme, ám továbbra is újabb áttörések és alkalmazási területek jöhetnek létre, amelyek további paradigmaváltásokat idézhetnek elő. Kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban is, hogy milyen elosztásúak lehetnek az AI fejlődési szakaszai, és hogy a vállalati, ipari szereplők miként alkalmazkodhatnak az exponenciálisan bővülő AI-képességekhez.
