1959-et írunk, és egy rendkívüli, földalatti városban találjuk magunkat Grönland jeges világa alatt. Itt minden egy városra emlékeztet, de az egész település a jégfelszín alatt húzódik, az áramot pedig egy hordozható nukleáris reaktor szolgáltatja. Az amerikai hadsereg Camp Century néven indította el ezt a titkos projektet, amely csak első ránézésre tűnt kutatóbázisnak.
Az arktiszi sikeres túlélés kérdése mellett az amerikaiak elsődleges célja az volt, hogy egy hatalmas, jeges rakétabázist építsenek ki a Szovjetunió közelében, amely képes lenne elrejteni akár több száz interkontinentális nukleáris rakétát is. Ez a Projekt Iceworm elnevezésű titkos terv egészen extrém mérnöki kihívások elé állította az építőket.
A kivitelezés során a mérnököknek nem csupán az extrém hideggel és az örökké mozgó jégtakaróval kellett megküzdeniük, hanem azzal a problémával is, hogy miként lehet élelemhez, vízhez, sőt stabil infrastruktúrához jutni ilyen barátságtalan környezetben. A pszichológiai hatások, az elszigeteltség, a bezártság, valamint a katonák életének mindennapi nehézségei szintén központi témái a történetnek.
Közben a történelem során többször is előkerül Camp Century neve: hiszen a jégtakaró alatt elfelejtett támaszponton hagyott mérgező és radioaktív hulladék, valamint a tábor helyén végzett tudományos fúrások eredményei ma is felvetnek sürgető etikai és környezeti kérdéseket. Ezen felül a projekt feltárása új nézőpontból világítja meg a hidegháborús technológiai versengést és az amerikai-dán diplomáciai viszonyokat is.
