Az amerikai szakszervezetek múltját, változásait és jelenlegi kihívásait mutatja be ez a videó, betekintést nyújtva a mozgalom alapköveibe. A 19. századi nagyipari fellendülés, a munkaerő tömörülése és az első országos sztrájkok formálták az alakuló szakszervezeti identitást és célokat.
Történelmi mérföldkövek, mint az 1877-es vasúti sztrájk, a Wagner-törvény vagy a legendássá vált flinti ülősztrájk, meghatározták az érdekképviseletek szerepét a gazdasági és társadalmi átalakulásokban. Ezek a momentumok emelték be végleg a szakszervezeti jogokat és elismertséget a törvényhozásba, még ha ez folyamatosan változó politikai és gazdasági környezetben történt is.
Különös figyelmet kap a nagyipari korszakból a szolgáltató szektorba történő eltolódás, illetve az automatizáció, globalizáció, valamint a szabadabb vállalati szerveződés hatása a tagság csökkenésére. Felmerül a kérdés: milyen esélyei vannak ma a szakszervezeti mozgalmaknak, amikor a munkahelyek decentralizáltabbak és sok esetben jellemzően fiatal, eltérő igényű dolgozókhoz kötődnek?
Napjainkban újfajta szerveződési formák jelennek meg, például a digitális kampányolás vagy a szociális média szerepe nő. Vita tárgya marad, hogy a munkahelyi kollektív cselekvés vagy inkább az egyéni érdekérvényesítés vezet sikerhez, illetve hogy a jelenlegi politikai és ideológiai környezet támogatja vagy hátráltatja az érdekképviseletek fejlődését.
