Az ukrajnai háborúban az amerikai hadipar kulcsfontosságú szerepet tölt be: drasztikusan megnőtt az összeszerelt tüzérségi lőszerek száma, az Egyesült Államok napjainkra közel háromszorosára növelte havi termelését. Ugyanakkor Oroszország még ennél is nagyobb tempóban halmozza fel készleteit, így érdekes kérdés, hogy Amerika felfutó lőszertermelése elegendő-e Ukrajna támogatására.
Egy pennsylvaniai üzem bemutatja a 155 mm-es tüzérségi lövedékek gyártását: a folyamat teljes egészében végigkövethető a fémrudak érkezésétől egészen a kész lőszerek festéséig. Modern gyártástechnológiával és automatizálással igyekeznek gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a termelést. A NATO-szabványú lőszerek mellett megjelennek elsődleges fegyverként alkalmazott, modernizált technológiák is, köztük drónok és precíziós rakéták.
Tartósan felmerül a kérdés, miért maradt a tüzérség a frontvonalakon az egyik legfőbb eszköz, még akkor is, amikor elvileg korszerűbb haditechnikák is rendelkezésre állnak. Stratégiai dilemmákat vet fel, hogy a viszonylag olcsó, „hagyományos” lövedékek folyamatos utánpótlása hogyan befolyásolja a háború menetét, és vajon képesek-e a nyugati gyárak követni a háborús igényeket.
A videó kitér a lőszergyártás globális láncolatára is, beleértve a szövetségesektől – például Dél-Koreából és Japánból – származó beszerzéseket. Rámutat arra, hogy a kritikus lőszerhiány hogyan hátráltatja az ukrán hadműveleteket, miközben a nyugati készletek is vészesen csökkennek. Egyúttal vitatott, veszélyes fegyverek, mint a kazettás bombák alkalmazása is napirendre kerül, emlékeztetve arra, milyen komoly humanitárius kockázatokkal jár a lőszerháború a modern konfliktusokban.
