Az amerikai légicsapások Irán ellen ismét napirendre tűzték a nukleáris feszültségeket a Közel-Keleten, miközben a katonai lépések valódi hatékonysága és hosszú távú következményei erősen vitatottak. Bár a támadások látszólag jelentős károkat okoztak, szakértők szerint csak időlegesen tudják hátráltatni Irán nukleáris programját.
Egyes vélekedések szerint Izrael korábbi, precíziós akciói hatékonyabbak voltak e program késleltetésében, mint az amerikai bunkerromboló bombák. Azonban Irán továbbra is birtokol dúsított uránt, valamint a szükséges technológiát – így nem kizárt, hogy rövid idő alatt képes lenne újjáépíteni létesítményeit.
Felmerül a kérdés, hogy vajon katonai eszközökkel vagy inkább diplomáciai úton – például egy újabb atommegállapodással – lehetne-e tartósan elejét venni a nukleáris fegyverkezésnek. Az is aggasztó szempont, hogy egyes államok egyoldalú katonai akciói hogyan alakítják a nemzetközi rendet, és miként befolyásolhatják a jövőbeli konfliktusokat hasonló helyzetekben.
A szakértői interjúk és példák – köztük más országok katonai képességeinek túlbecsülése – rávilágítanak arra, hogy a kölcsönös bizalom és az alapos felderítés mennyire nélkülözhetetlenek az ilyen válságok megoldásában. Végső soron a bizonytalanság és az ellenőrzés hiánya mellett várható, hogy a diplomáciai megoldások iránti igény tovább erősödik.
