A következő évben a lakáspiac számos izgalmas változást hozhat, különös tekintettel a jelzáloghitelek kamatlábaira. Felmerül a kérdés, vajon miért várható, hogy 2026-ban az átlagos jelzáloghitel-kamatláb 6,3% körül marad, és ez miként befolyásolhatja a lakásvásárlók lehetőségeit és a piac megfizethetőségét.
Egy érdekes téma a jövedelmek és a lakásárak viszonya, hiszen előkerül: ha a jövedelmek gyorsabban nőnek, mint az ingatlanárak, az javulást jelenthet a hozzáférhetőségben. A beszélgetés feszegeti, hogy a 2024-es 30 éves mélypont után várható-e fellendülés az eladásokban, illetve milyen szolid bővülésre számíthatunk 2026-ban.
A kínálati oldal is fókuszba kerül, hiszen felmerül, hogy országszerte nőhet a megvásárolható otthonok száma — viszont a növekedés üteme régiónként eltérhet. Érdekes kérdések hangzanak el az egyes országrészek, például a keleti, középnyugati vagy déli és nyugati területek különbségeiről, és arról, hol lesz nagyobb mozgás az árak vagy a kínálat tekintetében.
Felvetődik az is, mely tényezők akadályozzák leginkább a lakáspiacot, és mennyire határozza meg az aktuális gazdasági bizonytalanság a vásárlói döntéseket. Végül szó esik a bérleti díjak enyhe csökkenéséről, valamint arról, milyen befektetési megfontolások érvényesülhetnek a bérlés vagy vásárlás dilemmájában, továbbá a Federal Reserve várható lépéseinek hatásairól.
