Az elmúlt hónapok során vezető politikai szereplők többször is azt állították, hogy nem történt titkos információk megosztása egy katonai művelettel kapcsolatban. Egy kommunikációs csatornán, amelybe véletlenül egy újságíró is bekerült, belső katonai terveket tárgyaltak – ezekről azt mondták, hogy nem tartalmaznak minősített adatokat.
Most azonban források arról számolnak be, hogy a Pentagon vizsgálóbizottsága bizonyítékot talált arra, hogy a katonai tervek egy olyan dokumentumból származnak, amely egyértelműen „titkos, külföldiek számára nem hozzáférhető” minősítéssel volt ellátva. Ennek ellenére a hivatalos nyilatkozatok továbbra is tagadják, hogy valódi titkosított információkról lett volna szó.
A beszélgetés során felvetődik, hogy milyen következményekkel járhat egy ilyen szintű bizalmas információ illetéktelen megosztása. Többen megkérdőjelezik a jelenlegi felelősségi rendszert, és előkerülnek korábbi vitás ügyek is, mint például Hillary Clinton vagy Donald Trump esetei a titkos iratok kezelésével kapcsolatban. A vita során azt is megkérdőjelezik, hogy vajon a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak-e, illetve milyen változásokra lenne szükség a jövőben a hasonló incidensek elkerülése érdekében.
Az is napirendre kerül, hogy mennyire tekinthetők biztonságosnak bizonyos kommunikációs csatornák, továbbá mi jelentheti a helyes gyakorlatot a minősített információk kezelésében. Miközben egyesek az átláthatóságot és a hibák beismerését hiányolják, mások a politikai következményekre és a nemzetbiztonsági kockázatokra irányítják a figyelmet.
