Az Egyesült Államok második légi csapását hajtotta végre egy, feltételezhetően venezuelai drogkartellekhez köthető hajó ellen, azonban a támadás körülményei továbbra is rendkívül homályosak. Felmerülnek kérdések arról, hogy milyen pontos információkra támaszkodva döntött a hadsereg a beavatkozásról, kik voltak a hajón, illetve valóban kartelltagokról van-e szó.
A katonai akciók jogszerűsége is heves vitákat váltott ki: a jelenlegi amerikai elnök saját elnöki jogosítványaira hivatkozva rendelte el az akciókat, miközben szakértők azt hangsúlyozzák, hogy a Kongresszus nem hatalmazta fel a végrehajtó ágat ilyen műveletekre ezek ellen a szervezetek ellen.
További érdekfeszítő kérdéseket vet fel, hogy ezek a lépések milyen precedenst teremtenek a nemzetközi jogban és az amerikai jogban is. Szakértők azt is érintik, vajon egyáltalán háborús jogi helyzetről van-e szó, vagy inkább bűnüldözési eszközökről kellene beszélni. Az ügy középpontjában az átláthatóság és az elnöki hatalom határai állnak.
