Az amerikai hadsereg újabb csapásokat hajtott végre három feltételezett kábítószercsempész-hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, melyek következtében nyolc ember életét vesztette. Ezzel az összes áldozatok száma szeptember óta már legalább 95-re nőtt, a folyamatos katonai akciók egyre intenzívebb vitákat váltanak ki az Egyesült Államokban.
Több kongresszusi képviselő is zárt ajtók mögötti tájékoztatást kap a hadügyminisztertől és más magas rangú tisztviselőktől, részben annak reményében, hogy megvilágítják a beavatkozások indokait és jogalapját. Eközben az elnök bejelentette, hogy a fentanilt és egyéb kábítószereket tömegpusztító fegyvernek minősíti, ezzel próbálva megerősíteni a katonai fellépések törvényi megalapozottságát.
A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a fentanil tényleges veszélyessége és katonai felhasználhatósága vitatott, és a döntés inkább politikai, mintsem tudományosan megalapozott lépés lehet. További megkérdőjelezett kérdésként merül fel, hogy a Venezuelából és Kolumbiából származó drogszállítmányok valóban tartalmaznak-e fentanilt, illetve hogy a katonai intézkedések mennyire szolgálják a valós problémák kezelését.
Miközben a Fehér Ház kommunikációjában egyre inkább a „háborús járvány” narratívája kap teret, sokan felhívják a figyelmet arra, hogy az ilyen minősítés jogi és politikai következményei hosszú távon is meghatározhatják az amerikai külpolitikát és a közvélemény hozzáállását a kábítószer-ellenes stratégiához. A döntéshozók reakciói és a közvélemény alakulása egyaránt fontos kérdéssé válik a következő időszakban.
