Az Egyesült Államok és Irán tárgyalásainak legfőbb mozgatórugóit boncolgatja ez a beszélgetés. Felmerül, hogy a Trump-adminisztráció számára mennyire hangsúlyos cél a rezsimváltás, vagy inkább az határozza meg az irányvonalat, hogy mekkora befolyásra kívánnak szert tenni a térségben.
Az iráni atomprogram és a felhalmozott, nagy tisztaságú urán, valamint a szankciók feloldása közötti lehetséges alkukérdés jelentős hangsúlyt kap. Kérdés, hogy Teherán mennyire hajlandó lemondani nukleáris előnyeiről gazdasági enyhítésekért cserébe, főként miközben infrastrukturális károkat kell helyrehoznia.
Egyes megszólalók kiemelik, hogy Irán tárgyalási pozícióit a hadiipari fejlesztések – például a drónok – legalább annyira meghatározzák, mint maga az atomprogram. A globális gazdaság szempontjából pedig különösen érzékeny Irán ellenőrzése a Hormuzi-szoros felett, amely akár újfajta gazdasági fegyverként is megjelenhet.
Felvetődik az is, hogy a bizalom hiánya miatt a szankciók enyhítése és az atomállomány leépítése közötti megállapodások mennyire tudnának hosszú távon fennmaradni. Egyúttal érdekes kérdés, hogy folytatható-e a diplomácia ott, ahol évekkel ezelőtt megszakadt, és mennyiben alakítják át az erőviszonyokat a legújabb regionális fejlemények.
