Több mint nyolcvan év feletti amerikai idős ember őszintén mesél arról, hogyan kénytelenek dolgozni nyugdíjasként, hogy fedezni tudják a mindennapi kiadásokat. Bemutatásra kerülnek az egykori karrierek – a zenész, a nővér, a számítógép-programozó vagy az adminisztratív munkatárs –, és az, hogy mennyire meghatározóak a fiatalabb kori döntések az időskori pénzügyi helyzetben.
A mindennapi nehézségek – emelkedő élelmiszer- és lakhatási árak, adósságok, váratlan kiadások – mellett az idősek azt is megosztják, hogy milyen az, amikor az életkori diszkrimináció miatt szinte lehetetlen új állást találni. Ugyanakkor szó esik arról is, hogyan tartja őket aktívan a munka, miközben a társadalomban gyakran láthatatlanná válnak.
Felsejlenek személyes történetek: a nyugdíjmegtakarítás hiánya, egykori pénzügyi hibák vagy a 401k-ből való kényszerű pénzfelvétel következményei. Felvetődnek olyan kérdések is, mint például mikor érdemes elkezdeni a jövő tervezését, illetve milyen lehetőségek maradnak, amikor a társadalombiztosítás már nem elegendő, és a munkavégzés szabadsággá, de egyben kényszerré is válik.
A beszélgetések során kiderül, hogyan próbálják fenntartani mentális és anyagi jólétüket: tanulási vágy, új készségek elsajátítása, vagy akár az AI és a közösségi média iránti érdeklődés is megjelenik. A történetek árnyalt képet mutatnak arról, milyen kihívásokkal és lehetőségekkel néz szembe az amerikai társadalom idős generációja a folyamatosan változó gazdasági környezetben.
