Az Egyesült Államok újabb lépést tett Irán elszigetelésére: hadihajói blokád alá vonják az iráni kikötőkbe érkező és onnan távozó hajókat, növelve ezzel a diplomáciai és katonai feszültséget. A műveletben több mint 15 amerikai hadihajó vesz részt a Közel-Keleten, amelyek változatos módszerekkel képesek beavatkozni a térség vízi forgalmába.
Az USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó és az USS Tripoli partraszálló hajó, valamint tapasztalt tengerészgyalogosok és speciális műveleti egységek, például a Navy SEALs is szerepet kaphatnak a blokád végrehajtásában. Ezek az egységek helikopterekkel vagy kisebb hajókkal is képesek megközelíteni és ellenőrizni a feltételezett szankciószegő hajókat.
Az elemzők szerint a hadihajók gyakran távolabb maradnak az iráni partoktól, hogy elkerüljék a közvetlen konfrontációt. A blokád sikeréhez az is hozzájárulhat, ha regionális országok, például Szaúd-Arábia vagy az Egyesült Arab Emírségek engedélyt adnak amerikai egységek szárazföldi bevetésére, vagy ha a célhajókat már a Perzsa-öblön kívül fogják el.
Jogilag a tengeri „meglátogatási jog” lehetővé tesz bizonyos szintű ellenőrzést, de ha egy kereskedelmi hajó ellenáll, akkor sokszor speciális erőket kell bevetni. Az ilyen hadműveletek során azonban nemcsak katonai, hanem komoly gazdasági kérdések is felmerülnek: milyen hatással lehet egy elhúzódó blokád Irán gazdaságára, és milyen válaszlépésekre számíthat a világpiac?
