Az amerikai garnéla piac szinte teljes egészében importált árura épül, amelynek legjelentősebb szállítója napjainkban India. Gujarat államban virágzó, modern garnélafarmok és feldolgozó üzemek működnek, amelyek jelentős részben az amerikai keresletet szolgálják ki.
Az Egyesült Államok azonban megpróbálja védeni saját halászait: 2025-ben magas, akár 50%-os vámot vezetett be az indiai garnélákra, ami meglepetésszerű változást eredményezett a teljes ellátási láncban. A vámok célja a helyi, vadon fogott garnélát halászó amerikai halászok támogatása volt, de kérdéses, hogy valóban elérték-e ezt a célt.
A riportban részletesen bemutatják, miként dolgozzák fel a garnélát Indiában – az óvintézkedésektől a minőség-ellenőrzésig. Szakemberek ismertetik, hogy a farmokon mennyire figyelnek a higiéniára, a vírusok és antibiotikumok elleni védelemre.
Louisiana államban a tradicionális garnélahalászat évszázadok óta családokat tart el, de az olcsó import letörte a helyi árakat, emiatt sok halász elhagyta a szakmát. A vámháború hatásai mellett felmerül az is, hogy az éttermek gyakran helyi termékként árusítanak valójában importált garnélát, ezzel megtévesztve a fogyasztókat és kárt okozva a hazai iparnak.
A riport érdekes kérdéseket vet fel: valójában kinek és mit hoz egy ilyen kereskedelmi háború? Képesek-e a vámok valóban helyzetbe hozni az amerikai halászokat, vagy az ellátási lánc többi szereplője viseli inkább a költségeket? Mennyire számít a fogyasztók tudatossága és a termékek eredetének átláthatósága?
