A
A
  • Angol
  • Magyar
  • 45 perc

Amerikai és európai szólásszabadság összeütközése az online térben

Beszélgetés Davosban arról, hogyan ütköznek össze az amerikai és európai szólásszabadság elvei az online platformok, szabályozások és új technológiák korában. Megvitatják a szabályozási és társadalmi feszültségeket, amelyek a digitális világban világszerte felmerülnek.

Az interjú egy 300 éves házban zajlik, ahol a beszélgetés résztvevői, köztük Sarah B. Rogers, az amerikai Külügyminisztérium közkapcsolati államtitkára, osztják meg első benyomásaikat Davosról és a közös tapasztalataikról. A társalgásban különös hangsúlyt kap az amerikai és európai felfogás közötti különbség a szólásszabadság kérdésében, érintve olyan szabályozásokat, mint a brit Online Safety Act vagy az uniós Digital Services Act, valamint ezek hatásait az amerikai techcégekre.

Felmerül az online platformok és a globális szabályozási környezet konfliktusa is. A vendégek külön figyelmet szentelnek annak, hogy az európai szabályozások hogyan próbálnak hatni amerikai cégekre, akár jelentős bírságokkal. Megvitatják, mennyire eltérően viszonyulnak a szólásszabadsághoz az Egyesült Államokban és Európában, és hogy ezek a különbségek milyen konkrét példákban öltenek testet – például brit polgárok letartóztatása vagy szabadságvesztése bizonyos online megnyilvánulások miatt.

A résztvevők kitérnek az NGO-k és a „cenzúraipari komplexum” szerepére: hogyan képesek civil szervezetek és állami szervek együttműködni a nem kívánatos tartalmak eltávolításában, akár megkerülve az Egyesült Államok alkotmányos védelmét. Szóba kerülnek a techóriásokra gyakorolt állami vagy NGO nyomásgyakorló technikák: debankolás, demonetizáció, árnyékolás (shadowban), vagy az AI-vezérelt tartalomellenőrzés újabb kérdései.

A beszélgetés végén érintik, hogy az AI és deepfake technológiával új dilemmák jelennek meg: a hagyományos szabályozás mennyire követheti le a hamisított képek vagy hangok problémáit, illetve a felhasználók hogyan ismerhetik fel a szatíra és a valós tartalom közti határokat. Mindez a globális szólásszabadság, internetes önrendelkezés és a geopolitikai érdekellentétek metszéspontjára mutat.