Az amerikai bevándorlási razziák felerősödéséhez és egyre militarizáltabbá válásához összetett tényezők járulnak hozzá. Különböző szövetségi szervek – mint az ICE, a CBP és az FBI – közösen hajtanak végre akciókat a helyi rendőrséggel, ami miatt gyakran összemosódnak a felelősségi körök.
A célpontok kiválasztása a legmodernebb technológiával történik, például a Palantir által fejlesztett adatgyűjtő alkalmazások segítségével. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a tisztviselők nagymennyiségű, különböző adatforrásból származó információt átvizsgáljanak, a közösségi médiától a közműszámlákig, és akár földrajzi terület vagy csoport szerint is szűrjék a lehetséges célpontokat.
Súlyos jogi ellentmondások és etikai aggályok is felmerülnek: például a Legfelsőbb Bíróság döntése alapján a megjelenés vagy az akcentus is elegendő ok lehet a célzásra, ami a faji profilozás kérdését veti fel. A razziák során gyakori, hogy az ügynökök álcázzák magukat, maszkot viselnek, és egyes helyeken különleges műveleti csoportokat is bevetnek.
Az ICE jogköre jelentősen eltér attól függően, hogy közterületen vagy magánterületen járnak el, valamint a különböző típusú (jogi/jegyzői vagy igazgatási) elfogatóparancsok használata is zavart kelthet az érintettek körében. Az erő alkalmazásának szintjei elvileg szabályozottak, a valóságban azonban gyakran tapasztalható az azonnali, akár végzetes kimenetelű eszkaláció.
A videó rávilágít arra is, hogy mennyire megváltozott a közösségek és a hatóságok viszonya, valamint hogyan hat a bevándorlás-politika a mindennapokra – legyen szó menedékjogot biztosító városokról vagy a technológia által támogatott arcfelismerésről. Felmerülnek kérdések a jogokkal, digitális adatvédelemmel, valamint az egyéni és közösségi biztonsággal kapcsolatban is.
