Az amerikai egyetemi felvételik új tendenciákat mutatnak: míg a hallgatói létszám csökkenését éveken át várták, sok vezető állami egyetem iránt éppen nőtt a kereslet. Ezzel párhuzamosan a beiratkozott hallgatók száma a négyéves állami felsőoktatási intézményekben 1,5%-kal emelkedett egy év alatt.
A tandíjak is érdekes mozgásokat mutatnak. Az elmúlt évtized során az inflációval korrigált, belföldi hallgatók számára érvényes állami egyetemi tandíjak átlagosan 7%-kal csökkentek, miközben a magánintézmények díjai emelkedtek. Mégis, az ösztöndíjak és támogatások miatt a bekerülési költségek változóak lehetnek.
Számos kihívással kell szembenéznie ezeknek az intézményeknek, köztük a szövetségi kutatási támogatások bizonytalanságával, politikai beavatkozásokkal és a nemzetközi hallgatók számának csökkenésével – utóbbit az immigrációs politikák is befolyásolják. Egyre nagyobb elvárás, hogy az egyetemek igazolják: diplomáik versenyképes elhelyezkedést nyújtanak a mesterséges intelligencia világában.
Állami beavatkozások is felerősödtek, sok helyen támogatják például a tananyag, az oktatói státusz vagy a diverzitás és befogadás kérdéseibe való politikai beleszólást. Nem utolsósorban az államon kívüli hallgatók aránya és a hozzájuk köthető magasabb tandíjak is vitákat szülnek – egyes helyeken kvóták bevezetését vagy csökkentését kényszerítik ki a helyi lakosok érdekében.
