Műsorrészletet láthatunk, amelyben vitát folytatnak arról, hogy az amerikai szövetségi rendvédelmi szervek – különösen az ICE – ügynökei miért viselnek álarcot, sapkát és napszemüveget intézkedéseik közben. A beszélgetés középpontjában az identitásvédelem, a félelemkeltés és az intimidáció kérdései állnak, és mindegyik fél eltérő szempontokat képvisel.
Az egyik oldal az álarcot viselő rendőrök családjainak biztonságára hivatkozik, kiemelve a nevüket, arcukat és lakhelyüket célzó online zaklatásokat, fenyegetéseket. Felmerül azonban a kérdés is, hogy vajon jogszerűen és etikusan járnak-e el a maszkos ügynökök, illetve hogy a társadalomban milyen percepciót alakítanak ki, amikor arctalan rendőrök viszik el az embereket.
Felidézik a múltbeli gyakorlatokat, ahol ritka volt az ilyen rejtőzködő fellépés, és megvitatják, hogy a közelmúlt politikai intézkedései hogyan befolyásolták az ügynökök eljárásrendjét. Hangsúlyosan szó esik a jogállamiság, a jogos eljárás (due process), valamint az alkotmányos jogok és azok különbségeinek értelmezéséről az amerikai igazságszolgáltatásban.
A beszélgetés során több példán keresztül teszik fel a kérdést, hogy mennyiben jogos a maszkviselés – különösen akkor, amikor nem erőszakos bűnözőkről, hanem például menedékkérőkről, családokról van szó –, illetve hogy hol húzódik a határ a szükséges védelem és a félelemkeltés, az elrettentés között.