Az Egyesült Államok kormányának 8,9 milliárd dolláros Intel-mentőakciója körül számos furcsaság fedezhető fel. A kormányzat 10%-os részesedést szerzett az amerikai csipgyártóban, ami semmiféle közvetlen pénzmozgással nem járt, és ezzel nagy felháborodást váltott ki a befektetők körében.
Ráadásul, miközben más technológiai óriások hatalmas beruházásokat jelentettek be – például az Apple, a Microsoft és az Nvidia –, maga az Intel vezérigazgatója jelen sem volt a döntő jelentőségű kormányzati egyeztetéseken. Ez a furcsa helyzet felveti az alapvető kérdést: miért éppen az Intelre esett a választás, és miért alakították át a támogatást közvetlen tőkerészesedéssé?
A történet visszanyúlik a CHIPS and Science Act elfogadásáig, amely jelentős pénzügyi támogatást nyújtott volna a csipgyártás fellendítésére Amerikában. Ugyanakkor az Intel óriási beruházási tervei ellenére is vesztésre állt a globális piacon a tajvani TSMC-vel és a kínai állami beruházásokkal szemben, sőt, a vállalat pénzügyileg is nehéz helyzetbe került.
Kiderült az is, hogy az amerikai kormány nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szempontból is lépett: a félvezetőipart világszerte kulcsfontosságúnak tartják, ezért több országban is jelentős állami részesedések alakultak ki a legnagyobb vállalatokban. Ez viszont újabb bonyodalmakat okozott a piacokon, valamint nemzetközi szinten is komoly kérdéseket vetett fel az Intel jövőjével kapcsolatban.
