A beszéd középpontjában egy terjedő, gyakran hangoztatott állítás áll: eszerint az Amerikai Egyesült Államokat más országok kihasználták a második világháború óta, különösen a hidegháború végétől napjainkig, és emiatt Amerika rosszabbul járt. Az anyag alaposan körüljárja, miként alakultak a globális és amerikai életkörülmények az elmúlt nyolcvan évben, különös figyelmet szentelve a társadalmi és technológiai fejlődésnek.
Elhangzik, hogy a történelem során példátlan mértékű haladást tapasztalt a világ, mind gazdasági, mind társadalmi értelemben. Elemzi a szegénység csökkenését, a háztartások jövedelmének növekedését, az egészségügyi forradalmat és az emberek életszínvonalának javulását az Egyesült Államokban. Változó társadalmi normákra, bővülő jogokra, valamint a nők és kisebbségek lehetőségeinek kiszélesedésére is kitér.
A társadalmi, technológiai és infrastrukturális átalakulások mellett komoly kérdéseket tesz fel: hogyan és miért értékeljük újra a múlt fejlődését? Milyen kockázatokkal jár, ha a hamis mítoszok határozzák meg a politikai döntéseket? Felveti, hogy a jelenlegi problémák kezelése, például az egészségügy vagy lakhatás terén, újabb fejlődést hozhat.
Az előadás arra ösztönöz, hogy gondoljuk végig, milyen okok vezettek a mostani jóléthez, és mennyire törékeny mindaz, amit elértünk. Végül felmerül a kérdés, mi történne, ha elfelejtenénk mindazt, amit a múlt tapasztalataiból tanultunk.
