Napjainkban a Karib-tengeren olyan katonai mozgósítás zajlik, amilyenre évtizedek óta nem volt példa. Az Egyesült Államok jelentős haditengerészeti és légi erőt telepített Venezuela partjaihoz, beleértve hadihajókat, atomtengeralattjárót, vadászgépeket és több ezer tengerészgyalogost. Ezek az egységek hivatalosan a drogcsempészet elleni küzdelem céljából jelentek meg a térségben, bár többen kételkednek ennek hitelességében, tekintve a bevetett katonai kapacitás nagyságát.
A háttérben rengeteg bel- és külpolitikai feszültség húzódik: az Egyesült Államok jelentős pénzjutalmat tűzött ki Nicolás Maduro és több vezető venezuelai tisztségviselő fejére, miközben a Trump-adminisztráció titkos utasítást adott ki a latin-amerikai drogkartellek elleni katonai fellépésre. A kérdéses szervezetek körül rengeteg a vita: egyes országok terrorszervezetként tartják számon őket, míg mások létezésüket is tagadják, ami tovább bonyolítja a helyzetet.
Visszatekintve Venezuela történetére, az ország gazdasági és politikai válságát döntően az olajfüggőséggel és a hosszú ideje tartó korrupcióval magyarázhatjuk. A Chavez- és Maduro-korszakban a szocialista kísérletek és a külföldi befektetők kiszorítása a gazdaság gyors összeomlásához vezetett, amit az USA által bevezetett szankciók csak tovább fokoznak. Ennek eredményeként Venezuela drámaian elvesztette olajbevételeit, lakossága jelentős része elszegényedett és tömegesen menekül más országokba.
Az USA és Venezuela kapcsolata az elmúlt években szinte teljesen ellenségessé vált. Maduro hatalma egyre autoriterebb, a legutóbbi választás eredményeit széles körben vitatják, ellenzékét pedig üldözik. Az USA – szövetségeseivel – az ellenzéki Edmundo Gonzalez-t ismeri el legitim elnöknek, miközben Oroszország, Kína és Irán kitart Maduro mellett. Az olaj mellett a geopolitikai befolyás, a migrációs válság és a kartellek elleni háború mind központi elemei a konfliktusnak.
Az amerikai fegyveres jelenlét célja és lehetséges következményei komoly dilemmákat vetnek fel: vajon pusztán elrettentésről, rezsimváltás megkísérléséről, vagy más geopolitikai célokról van-e szó? Milyen szerepet játszhatnak a helyi fegyveres csoportok, és veszélyeztethetik-e a válság kiszélesedésével a térség stabilitását?
