Az összeállítás betekintést enged egy kevéssé tárgyalt geopolitikai konfliktusba, amelyben az Egyesült Államok szerepe Venezuela kapcsán kerül fókuszba. A beszélgetés kiemeli, hogyan változnak a háborús narratívák: az aktuális figyelem központjából kimarad a közel-keleti térség, miközben Latin-Amerika, különösen Venezuela, kerül előtérbe az amerikai külpolitika színterén.
A diskurzus érdekessége abban rejlik, miként konstruálódnak meg a háborús indoklások, és hogyan tálalják őket a közvélemény felé. Felvetődik a kérdés: valóban a demokrácia, az emberi jogok és a drogellenes harc jelentik az elsődleges motivációt, vagy a valóság sokkal inkább az energiakészletek ellenőrzéséről és a geopolitikai befolyás megtartásáról szól?
Különféle magyarázatokat vizsgál a szerző a venezuelai válság kapcsán – szóba kerülnek a szankciók gazdasági következményei, a szocialista kormányzás válsága, valamint az Egyesült Államok által alkalmazott kommunikációs stratégiák. Megvizsgálja azt is, miként épülnek új, dollártól független energia- és pénzügyi rendszerek olyan országok szövetségében, mint Kína, Oroszország vagy éppen Irán.
Rámutat arra a pszichológiai mechanizmusra, amely sokadszorra ismétlődik: politikai vezetők a morális igazságszolgáltatás és a világmegmentés narratívájának segítségével teremtik meg a társadalmi támogatást egy-egy katonai vagy gazdasági beavatkozáshoz. Mindeközben a tényleges mozgatórugók a háttérben maradnak.
