Az amerikai befolyás fokozatos gyengüléséről szóló történet bontakozik ki, ahol egykor jelentős autógyártók, mint például a Ford, háttérbe szorulnak Brazíliában, miközben a kínai BYD előretör, modernizálja a termelést, és elektromos járműveket gyárt.
Brazília és Kína, a BRICS szövetség két vezető tagja, egyre szorosabbra fűzi gazdasági kapcsolatait. A BRICS tagországai – Brazília, Oroszország, India, Kína, majd később Dél-Afrika és további új belépők – célja, hogy riválisává váljanak a G7-nek, és alternatív világgazdasági rendet teremtsenek.
A kereskedelmi háborúk, különösen az Egyesült Államok politikája, erősítették a BRICS országok összetartását. Kiemelt kérdés, hogy ezek az eltérő érdekű országok képesek-e egységes, jelentős erőt képviselni a világszínpadon, valamint hogyan befolyásolja közös gazdasági növekedésük és társadalmi dinamikájuk a nemzetközi politikát.
Az amerikai és európai szankciók hatására egyre több kereskedelem zajlik nemzeti valutákban a dollár helyett, és felmerül egy közös fizetőeszköz bevezetésének ötlete is. Eközben azonban továbbra is jelentős belső feszültségek nehezítik az egységes stratégia kialakítását.
Brazília egyensúlyoz a nagyhatalmak között, miközben kapcsolatokat épít Kínával, de megpróbálja fenntartani gazdasági kapcsolatait az USA-val és az EU-val is. A BRICS továbbra is inkább szimbolikus szövetség, melynek jövője és valóságos befolyása számos gazdasági és politikai tényezőtől függ a következő években.
