Az Egyesült Államok és Európa közötti katonai és politikai feszültség új szintre lépett az elmúlt hónapokban, különös tekintettel az USA európai jelenlétére. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy Donald Trump visszatérésével a Fehér Házba jelentősen megnőtt annak a valószínűsége, hogy az USA kivonul európai bázisairól, vagy akár kilép a NATO-ból.
Vajon mi vezetett ehhez a drámai helyzethez? Az amerikai adminisztráció már most is fontolgat lépéseket partnerei megbüntetésére, például Spanyolország NATO-tagságának felfüggesztését vagy az Egyesült Királyság Falkland-szigetekre vonatkozó igényeinek felülvizsgálatát, miután az európai országok nem járultak hozzá, hogy bázisaikat felhasználják az Irán elleni támadásokhoz.
Az elemzés három fő érvet vizsgál az USA lehetséges kivonulása mellett: a jelenlegi amerikai-európai nézeteltérések súlyossága, Trump azon törekvése, hogy Európát alárendelt szerepbe kényszerítse, valamint az a precedens, hogy korábban már számos nemzetközi szervezetből kiléptette az Egyesült Államokat. A narratíva kitér arra is, hogy az USA elhagyhatja-e ténylegesen Európát, vagy az egész csupán taktikai nyomásgyakorlás és politikai retorika?
Érdekes kérdés, mit jelentene mindez a kontinens védelmi képességeire nézve, és Európa milyen gyorsan tudná betölteni az esetleges amerikai űrt? A különböző irányzatok eltérően értelmezik a jelenlegi fenyegetéseket: egyesek politikai pókernek, míg mások valós veszélyként élik meg a helyzetet. Vajon tényleg a NATO széthullása következik, vagy csupán átmeneti válságról van szó?
