Az Egyesült Államok és az Európai Unió közelmúltbeli kereskedelmi megállapodása még messze van a véglegességtől, hiszen számos fontos részlet kidolgozása hátravan. Eközben az amerikai tárgyalók már újabb jelentős fordulóra készülnek Kínával, amely a stockholmi megbeszélésekkel vette kezdetét.
Az USA számára központi kérdés a piacra jutás, vagyis az, hogy Kína milyen mértékben nyitja meg piacait az amerikai áruk előtt. Ezzel párhuzamosan a piacok figyelmét leköti a közelgő határidő is, amikor a vámok visszaállhatnak egy magasabb szintre, amennyiben nem történik előrelépés. Lehetséges, hogy a felek meghosszabbítják a vámtarifák jelenlegi állapotát, több időt biztosítva a tárgyalásokra.
Felmerül a kérdés, hogy az EU–USA alku mintaként szolgálhat-e az Egyesült Államok és Kína közötti egyeztetésekhez. Szakértők szerint azonban Kína egészen másképp viselkedett az eddigi vámháborúk során, mint az Európai Unió, így a közvetlen extrapoláció nem tűnik kivitelezhetőnek.
A megbeszélések főbb témái között szerepel a kínai beruházások korlátozása amerikai oldalon, a piacnyitás, az exportkontrollok kérdése, illetve olyan geopolitikai feszültségek, mint az orosz kapcsolatok és a technológiai önállósodási törekvések. A kétoldalú érdekek sokat szűkültek az elmúlt években, elsősorban a növekvő kereskedelmi és geopolitikai feszültségek miatt, különös tekintettel az orosz-ukrán háborúra és Kína technológiai fejlődési stratégiáira.
Az egyeztetések időtartama néhány napra korlátozódik, azonban több olyan témakör is napirenden van, amelyek hosszabb távú tárgyalásokat igényelnek. Az olaj, az export- és importkorlátozások, valamint a másodlagos szankciók lehetséges bevezetése különösen érzékeny pontot jelentenek mindkét fél számára, miközben a világpiaci szereplők kiemelt figyelemmel követik a fejleményeket.
