Az amerikai pénzügyi rendszer napjainkban elképesztő nyomás alatt áll: az amerikai kincstár eddig soha nem látott mértékben próbálja visszavásárolni államkötvényeit, mert egyre kevesebb hagyományos befektető hajlandó támogatni az országot. Az államadósság új rekordot döntött, miközben a kamatterhek rohamosan nőnek, és a deficit is gyorsan nő a meglepően rövid idő alatt.
Komoly problémát jelent, hogy a megszokott nagy hitelezők – például japán intézmények – fokozatosan kivonulnak, miután számukra most már sokkal jövedelmezőbb a saját hazai piacon befektetni. Eközben a globális pénzpiaci szereplők bizalma is megingott, hiszen a hozamok alakulásában egyre nagyobb a kormányzati beavatkozás szerepe, ami újabb kockázatokat szül.
Az AI-technológia fellendülése ugyanakkor a vállalati adósság növekedésével jár: olyan óriáscégek, mint a Meta, az Oracle vagy a Coreweave, hatalmas méretű, kockázatos hiteleket vesznek fel, miközben a befektetések megtérülése, produktivitása egyelőre kérdéses. Nem világos, hogy az épülő adatközpontok és a bennük dolgozó csúcstechnológia hosszú távon mennyire lesz jövedelmező.
Miközben a tradicionális pénzügyi rendszer bizonytalansággal és bizalomvesztéssel küzd, a Bitcoin árfolyama példátlan módon elszakadni látszik a technológiai részvényektől, kiemelkedő teljesítményt mutatva. Ez felveti a kérdést: valóban alternatívává válhat-e a Bitcoin, vagy csak ideiglenes jelenségről van szó a piaci viharok közepette?
