Óriási adattároló központok, úgynevezett adatközpontok jelentek meg Amerika-szerte, hetente több is épül. Ezek a létesítmények mesterséges intelligencia algoritmusokat „táplálnak”, fotókat tárolnak, és válaszolnak a felhasználók kérdéseire. A gigászi adatközpontok energia- és vízigénye már egy kisebb városéval vetekszik.
Sokan nem is tudják, pontosan hol, milyen ütemben, vagy kik tulajdonolják az újonnan felbukkanó létesítményeket, mivel a technológiai óriáscégek jelentős titkolózással és jogi eszközökkel próbálják elérni, hogy minél kevesebb információ kerüljön nyilvánosságra. Emiatt független szakértők és újságírók megpróbáltak rejtett nyomok alapján saját térképet készíteni az amerikai adatközpont-hálózatról.
Több helyszínen a lakosság egészségét és életminőségét is befolyásolják a közvetlen közelükben felépített központok. Az éjjeli zajszennyezés, vibráció és a légszennyezés egészségügyi problémákat okoz a lakóknak, miközben hatalmas mennyiségű ivóvizet és áramot használnak el ezek a szerverfarmok – gyakran olyan térségekben, ahol már amúgy is vízhiánnyal küzdenek.
A rejtőzködő tulajdonosi hálók, a titkosított szerződések és a jogi trükközések miatt a közösségeknek kevés rálátásuk van arra, milyen hatások érik őket, vagy milyen tervek vannak a környéken. A különféle adótámogatások, az olcsó föld és az energia komoly ösztönzőt jelentenek a cégek számára, miközben egyre több vita bontakozik ki arról, ki viseli az infrastruktúra- és környezeti terheket.
Az adatközpontok terjeszkedése felveti a kérdést: fenntartható-e ekkora energia- és vízigény mellett a technológiai fejlődés, illetve elbírja-e a jelenlegi infrastruktúra a mesterséges intelligencia vezérelte digitális világ rohamos növekedését?
