Az elmúlt években az AMD hátránya az NVIDIA-val szemben drámaian nőtt az AI GPU-k piacán. Bár mindkét vállalat hardvereket gyártott, az NVIDIA iparági szabvánnyá vált, elsősorban a CUDA platformjának és a felhasználóbarát szoftveres ökoszisztémának köszönhetően.
Az AMD a konzolok és adatközponti GPU-k piacán próbált áttörést elérni, miközben az NVIDIA előrelátóan már 2016-ban látta az AI boom közeledtét. Az AMD bevételei és piaci részesedése évről évre csökkentek, míg az NVIDIA monopolhelyzetbe került, piacrészesedése a 94%-ot is elérte.
Az AMD nagy lépéseket tett, például felvásárolta a Xilinxet és a Nod.AI-t, miközben termékkínálatukat az Instinct MI300X GPU-kkal bővítették. Ezek a chipek jelentős műszaki újításokat hoztak, magas sávszélességet és jobb AI inference teljesítményt kínálva. Ennek ellenére a piac elfogadása nehézkes volt – a ROCm szoftverplatform még mindig nem tudta teljesen felvenni a versenyt az NVIDIA CUDA rendszerével.
A fejlemények központi kérdése, hogy az AMD képes lehet-e áttörni a szoftveres korlátokat, és megszilárdítani pozícióját az AI GPU-piacon. A Vultr partnerségével, majd az OpenAI-val közösen fejlesztett MI350/MI400 sorozat terveivel új esélyek nyíltak meg – először fordult elő, hogy az OpenAI az AMD-t választotta az NVIDIA helyett stratégiai partnerének, akár 100 milliárd dolláros értékű megállapodás formájában.
Az izgalmas kérdések tehát: képes lesz-e az AMD valódi alternatívává válni a piacon, áttörve az NVIDIA szoftveres előnyét, és elegendő innovációt hozni ahhoz, hogy a piac és a fejlesztők rájuk váltsanak?








