Ez a beszélgetés a Star Talk egyik különkiadásában zajlik, ahol a fő téma az alvás tudománya, különös tekintettel arra, hogy miért is van rá szükségünk, és hogyan hat életünkre. Érdekes kérdést vetnek fel: vajon egy kívülálló, például egy földönkívüli szemével nézve miért töltjük életünk harmadát ebben a furcsa, tudattalan állapotban? Az evolúciós szempontokat is körbejárják, beleértve azt, hogy az alvás látszólag hátrányos, mégis minden emlős élőlénynél megmaradt.
Felmerül az úgynevezett „genetikai rövid alvók” jelensége, akik 5-6 órás alvással is teljesen fittek maradnak. Szóba kerülnek azok a legfrissebb kutatások, amelyek már a pihentető alvás idejének akár genetikai úton való csökkentésének lehetőségét is vizsgálják, sőt még etikai kérdéseket is feszegetnek: vajon akarjuk-e majd, hogy kevesebbet kelljen aludnunk, vagy elveszítenénk valami fontosat?
Külön blokk foglalkozik az álmodás szerepével: hogyan járul hozzá az álom az emlékek összekapcsolásához, a kreativitáshoz, sőt, védekezik az álom során zajló érzelmi feldolgozás jelentősége mellett is. Az is szóba kerül, mennyiben tükrözi az álmodás az agy valóságépítő képességét – hiszen álmainkban teljes univerzumokat teremtünk belső élményként.
Praktikus tanácsok és tudományos magyarázatok hangzanak el a paraszomniákról (pl. alvajárás), a cirkadián ritmus felborulásának hatásairól – például váltott műszakban dolgozókra –, illetve arról is szó esik, hogy milyen szerepet játszik a mélyalvás az agy megtisztításában, és hogyan kapcsolódik az Alzheimer-kórhoz.
A beszélgetés egyes részei a tudatosság terminológiájára és annak alvás közbeni változásaira is rámutatnak, sőt, még olyan izgalmas kérdések is felmerülnek, hogy az űrhajósok miként alszanak a világűrben, illetve hogyan lehetne a jövőben a memóriákat célzottan manipulálni az álomfázisban.
