Kiemelkedő tempóban növekvő élelmiszerláncként az Aldi már a harmadik legnagyobb áruházlánc lett az Egyesült Államokban, több mint 2 600 üzlettel 39 államban. Páratlan sikertörténetük hátterében egy egyedi, költséghatékony üzleti modell és minimalista boltstruktúra áll, mely alaposan feladja a leckét a versenytársaknak.
Az Aldi sikerét többek között a szűkített termékválaszték, a saját márkás termékek preferálása, valamint a dolgozói létszám visszafogása alapozza meg. Ritkán látott stratégiák, mint a fizetős bevásárlókocsi, az önkiszolgáló csomagolás és a kis alapterületű boltok mind hozzájárulnak a működési költségek alacsonyan tartásához. A „just-in-time” készletgazdálkodás ugyan hatékony, ám vásárlói panaszok forrása is lehet, ha gyorsan kifogy egy-egy termék.
Az utóbbi időkben a vállalat jelentős modernizációba és terjeszkedésbe kezdett: új logisztikai központok nyílnak, megújulnak az üzletek, bővül a frissáru-kínálat is, miközben továbbra is nagy hangsúlyt helyeznek az árérzékeny közönség megtartására. A lánc ugyanakkor szembesül az e-kereskedelem terén tapasztalható lemaradásaival, és versenytársai közül például a Lidl egyre erősebben tör előre az amerikai piacon.
Miközben egyes vásárlók hiányolják a bőségesebb termékválasztékot és a kényelmi szolgáltatásokat, az Aldi kultikus híveket szerez magának, akik örülnek az alacsony áraknak és a gyors bevásárlás lehetőségének. Vajon az osztrák megközelítés milyen tartós hatást gyakorol majd az amerikai fogyasztási szokásokra, és hogyan reagálnak a piaci szereplők erre a folyamatosan növekvő fenyegetésre?
