Albániába kalauzol el a videó, ahol a fő téma a diktatúra évtizedei és az országban található tíz- és százezres nagyságrendű nukleáris bunkerrendszer. A néző megismerheti, hogy a paranoiás egykori diktátor miért tartotta reális veszélynek egy nukleáris támadást, valamint mennyi energiát és anyagi forrást áldozott ennek megelőzésére. A tartalom feltárja az ország múltjának sötétebb oldalait is: hogyan éltek az emberek, miként zárták el magukat a világtól, és milyen tabuk övezték a hatalmat kemény kézzel gyakorló vezetőt.
Az utazó több ikonikus helyszínt is bemutat Tirana városában, például a Skanderbeg teret, az Opera épületét vagy a hírhedt Bunk’Art múzeum monumentális bázisát. Feltűnik az albán nemzeti identitást meghatározó Skanderbeg is, akinek emlékművei nemcsak belföldön, hanem számos külföldi városban is megtalálhatók. Izgalmas kérdéseket vet fel például az, miért tekintenek egyesek hősként azokra a múltbeli szereplőkre, akiket mások éppen ellenkezőleg, elnyomóként tartanak számon.
Az országon végigsöprő rendszerváltás utáni szabadság meglepő, néhol komikus vagy meghökkentő részletei is előtérbe kerülnek: milyen volt az élet, amikor először találkoztak a nyugati világgal, vagy miképp váltak középületeik bárokká, diszkókká és múzeumokká. Kis színesek, hétköznapi és utazói benyomások teszik személyesebbé az elbeszélést, miközben kultúrák, vallási közösségek és modernizációs kihívások is szóba kerülnek.
A videó ugyanakkor több ország, több város érintésével tágabb régiós utazási és társadalmi kontextust is ad, így az albán történelmi sajátosságokat összeveti más volt kommunista országok élményeivel. Nem maradnak ki az olyan kérdések sem, mint a helyi árképzés, turizmus, közlekedés, vallási sokszínűség vagy éppen a maffia szerepe a helyi gazdaságban.