A Boeing és az Airbus évtizedek óta fej-fej mellett haladnak a világ vezető kereskedelmi repülőgépgyártóiként. Az Airbus, bár jóval később szállt be a versenybe, az utóbbi években átvette a piacvezető szerepet köszönhetően stabil megrendelés-állományának és innovatív gyártási stratégiájának.
Az európai Airbus története a regionális együttműködésekből indult, míg a Boeing az 1960-70-es években dominált. A technológia fejlődése folyamatos versenyt eredményezett: a kéthajtóműves A300-as, a fly-by-wire vezérlésű A320, vagy a széles törzsű A380 mind jelentős mérföldkövek voltak. Ezek közül több is megelőzte korát, ennek előnyeit és kockázatait is bemutatja az összeállítás.
A piac dinamikája megváltozott a 2010-es évek során, amikor a keskenytörzsű repülők – különösen az A320 és az A321neo – iránti kereslet robbanásszerűen nőtt. Eközben a Boeing kríziseket élt át, például a 737 Max üzemzavarait és földre parancsolását, ami jelentősen visszavetette a cég teljesítményét. Milyen stratégiai döntések és innovációk húzódtak meg a háttérben? Miért tudott az Airbus gyorsabban talpra állni a pandémia után?
A repülőgépgyártás nemzetközi láncolata, a helyi összeszerelő üzemek és a gazdaságpolitikai tényezők, például vámok vagy ellátási lánc problémák, mind-mind új kihívásokat tartogatnak a szektor számára. Az összeállítás azt is vizsgálja, hogy milyen szerepe lehet más feltörekvő gyártóknak – így a kínai Comacnak vagy a brazil Embraernek – a piac jövőjének alakításában.