Az elmúlt időszakban az AI ügynökök (agents) fogalma körül egyre nagyobb a felhajtás, de pontos meghatározásuk sokak számára még mindig nehézséget jelent. A videó ezt a problémát járja körbe, és felvezetésként elmagyarázza, mi különbözteti meg az ügynöki működést a klasszikus AI használattól, példákkal szemléltetve a különbséget az egyszeri promptolás és az iteratív, agentikus munkafolyamatok között.
Megtudhatjuk, hogy az AI ügynökök tervezése során négy fő mintázatra építhetünk: a reflexió, az eszközhasználat, a tervezés-érvelés és a több ügynökös (multi-agent) rendszerek. Ezeket gyakorlati példák segítségével mutatja be az előadó, kiemelve, hogy a multi-agent architektúrák teljesen új lehetőségeket nyitnak meg az együttműködésen alapuló intelligens rendszerek fejlesztésében.
Bepillantást nyerünk azokba a dizájnmintákba, amelyek szerint az ügynökök egymással kapcsolatba léphetnek: szekvenciális, hierarchikus, hibrid, párhuzamos és aszinkron folyamatok. Részletezi, miként lehet ezekkel a mintákkal összetett problémákat megoldani, például üzleti döntéstámogatás vagy kibervédelem esetén.
A videó kitér a no-code eszközökre is, amelyek önálló AI ügynökök, illetve összetettebb multi-agent rendszerek építését teszik lehetővé programozói tudás nélkül is. Konkrét példaként mutat be egy n8n- és Telegram-alapú AI asszisztenst, amely felhasználói kérésekre reagál, valamint Google Naptár integrációval önállóan hoz létre eseményeket.
A zárás előtt felmerül az a kérdés, hogy a szoftveriparban meglévő szoftver mint szolgáltatás (SaaS) modellek hogyan helyettesíthetők AI ügynökökkel, és milyen üzleti lehetőségek nyílhatnak az AI ügynökök alkalmazásával.
